A Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg a Trinity College Dublin kutatóinak cikke, amelyben a hosszú Covid szindróma során gyakran tapasztalt “agyköd” okát tárták fel.

Az idegsejtek elhelyezkedésének és kapcsolati hálójának valós idejű mozgásvizsgálata néhány évvel ezelőttig még elképzelhetetlen volt.

A cinktranszporter gyenyiszovai genetikai variánsa különféle pszichiátriai rendellenességekre való nagyobb érzékenységgel is összefügg, írja az Index.

A Northwestern University kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új eljárással a korábbiaknál sokkal pontosabban képesek előrejelezni a szkizofrénia kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait.

Agyi stimuláción alapuló terápiák fejlesztését javasolja a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja krónikus fájdalom esetén, írja a Qubit.

Kutatók arról számoltak be, hogy a ciklikus GMP-AMP szintáz gátlásával a neuronok ellenállóbbá válnak a tau fehérjék kötegeinek akkumulációja ellen, ami pedig az Alzheimer-kór és a frontotemporális demencia egyik legjellemzőbb patologikus elváltozása.

A hvg.hu szerint a Texasi Egyetem kutatói olyan algoritmust fejlesztettek ki, ami képes az ember agyi tevékenysége alapján megmondani, hogy mire gondol az illető.

A University Medical Center Utrecht kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy neurofiziológiai méréseik szerint az emberi agy sokkal később kezd öregedni, mint azt korábban gondoltuk.

Közvetlen kapcsolatot mutattak ki a hippokampuszban a P2X7 purinerg receptor és a piramissejtek növekedése és nyúlványaik képződése között.

Az mta.hu a tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgetett.